A Csontbrigád Rejtő Jenő egyetlen olyan regénye, amelyet nem sajátos humora, hanem mélységes humanizmusa vezérel. A regény főszereplője magára vállal egy gyilkosságot az egyik idegenlégiós haláltáborban. Rejtő döbbenetes képzelőerővel és kísérteties realitással mutatja be a 30-as évek közepe táján írt regényében a későbbi náci haláltáborok atmoszféráját és az ottani körülményeket. Főszereplője az élőhalottak között fedezi fel, hogy az életért minden kínt érdemes elviselni. Az Ajtón, Amely Nem Vezet Sehova – elvezeti csontbrigádját a megtalált igazsághoz és az élethez.