Amikor Auschwitz kapui bezárulnak mögötte, Anna Kamińska egy egyszerű mondattal menti meg magát és fiatal barátját, Esther Pasternákot a biztos haláltól: „Bába vagyok, ő pedig a segédem”. Ám hamar rá kell jönnie, hogy az azonnali halál talán kegyesebb lett volna, mint a földi pokol, ahova kerülnek. A tábor szülészete kegyetlen paródia, ahol a „szülésznők” az abortuszban jeleskednek, és ahol brutális módon eltávolítják az újszülötteket. A kivételt az igazán szerencsés szőke csecsemők jelentik, akik német nevelőszülőkhöz kerülnek – elvégre a Reichnak emberanyagra van szüksége.
Anna és Esther a lehető legtöbb gyermeket mentik meg az azonnali haláltól, és amikor felcsillan a remény, hogy a háború véget érhet, életveszélyes játszmába kezdenek. Az anyák számát tetoválják a táborból kimentett újszülöttekre, akiknek így talán egy nap esélyük nyílhat rá, hogy felleljék valódi családjukat… Ám Anna és Esther számára akadhat remény?
Anna Stuart megtörtént eseményeken és valós személyek történetén alapuló regénye azoknak a bátor nőknek állít emléket, akik Auschwitz poklában is képesek voltak megőrizni emberi mivoltukat.