Elgondolkodtatok már valaha azon, hogy a mesék főszereplői valójában azért olyan közkedveltek, mert a saját akaratukon kívül egy szerencsés körülmény irigylésre méltó helyzetbe hozza őket? Pozitív létezésük nem tapasztalja meg a rosszat, személyiségük pedig színtiszta porcukor. Ennek ellenére könnyedén legyőzik jóval tapasztaltabb ellenfeleiket, a gonoszt…

Titkon mindenki ezt akarja, hogy az ölébe hulljon a siker. Nincs ezzel másképp Csillag sem. A különleges hírszerzőt Távol-Kelet legtitokzatosabb államában legyártották, majd kiképezték. Ám vörös urai nem számoltak azzal, hogy a kémpalánta gyerekkorában megnézi az „Óz, a csodák csodája” című filmet, ami azonnal zavart okoz a tudatában. Csillag képtelen felfogni, hogyan lehet valakinek akkora szerencséje, mint Dorothynak, akinek a háza pont a Gonosz Keleti Boszorkányra esik, és így azonnal végez vele. Nem hagyja nyugodni a gondolat: mi lett volna, ha a ház mégsem találja el? A varázslónő tébolyult haragjában nyilván elégtételt venne.

A veszélyes elmélkedés egyre nyomasztóbb és groteszkebb rémálmokkal kezdi el gyötörni, végül egy fémből kovácsolt titokzatos növénylabirintusba tereli, ahol a Kövér Hadnagy tanyázik…

A gyilkos árnyjátszma végül több szereplő számára is végzetessé válik…