Az újrakezdés szívás.

Amikor Nyugat-Virginiába költöztünk – éppen az utolsó gimis évem előtt -,
nagyjából beletörődtem a rémes tájszólásba, a szakadozó internetbe
és a várható tömény unalomba. Egészen addig, amíg észre nem vettem
magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat.
Az ég kiderült.

Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt.
Tenyérbemászó. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán.
De akkor, amikor egy idegen rám támadt,
és Daemon a keze egyetlen intésével szó szerint megfagyasztotta az időt…
akkor valami történt. Valami váratlan.

A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga
egy egész galaxisra való ellenféllel néz szembe,
akik mind az ő képességeikre pályáznak,
a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott,
olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint a vegasi leszállópálya.
Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok,
amíg elhalványul rajtam a nyom.
Mármint, ha nem ölöm meg addig saját kezűleg…

„Daemon és Katy robbanókeveréket alkot…
Az Obszidián pörgős utazásra visz, csak úgy kapkodod
majd a levegőt, és könyörögni fogsz a folytatásért.”
– Jus Accardo, a Touch – Érintés írója

Szereted a Vörös pöttyös könyveket?
Vidd haza nyugodtan! Tetszeni fog.

16 éves kortól ajánljuk!